Drágakövek és féldrágakövek a középkorban

A középkor, ami az 5. és a 15. század közötti időszakot takarja, különleges helyet foglal el a drágakövek és féldrágakövek történelmében. Ezen csodás kincsek nem csak az értékük miatt voltak fontosak, hanem szimbolikus jelentőségük, valamint vallási és kulturális hovatartozásuk miatt is.

Nézzük először a valláshoz köthető dolgokat

A középkorban a drágaköveket gyakran használták vallási tárgyak, mint például kelyhek, koronák és szent ereklyék díszítésére, ezen kívül számos kőnek különleges vallási jelentőséget tulajdonítottak. Például a zafírt jellemzően az égi erényekkel hozták összefüggésbe, míg a rubintot a vérrel és a szenvedéllyel társították.

A középkorban élő emberek hittek abban, hogy a drágakövek és a féldrágakövek bizonyos betegségeket képesek gyógyítani, tehát azt érezték különleges erővel bírnak. Az ametisztet a méreg elleni védelemre tartották ideálisnak és a józan ésszel hozták kapcsolatba, míg a zöld jádét, mint a bátorság és bölcsesség köveként tisztelték.

A középkori uralkodók és nemesek rendszeresen mutogatták drágaköveiket és féldrágaköveiket, hogy gazdagságukat és hatalmukat fitogtassák. A gyönyörű ékszerek és díszek jelentették tehát a nemesi rangot, vagyont és arra is rávilágítottak, hogy az adott személy mennyire befolyásos.

A középkori ékszerek rendkívül díszesek voltak, és gyakran kiegészültek arannyal vagy ezüsttel is. A drágaköveket és féldrágaköveket sokszor összekapcsolták égitestekkel, esetleg állatokkal vagy más szimbolikus elemekkel.

Mit díszítettek még drágakövekkel a középkorban?

A középkori harcosok és lovagok jelentős része is előnyben részesítette, ha fegyvereiket és pajzsaikat drágakövek díszítették. A kövek mennyisége általában a státuszukra is utalt, ráadásul a különféle darabokkal meg is tudták magukat különböztetni másoktól.

Az emberek a könyvekre és a ruhákra is tettek köveket, hittek benne, hogy így természetfeletti erőkkel fognak bírni. A legtöbb pajzs ugyan fából és fémből készült, ezeket kiegészítették bronzréteggel, hogy erősebbek legyenek a csatában, az aranyból készült típusúakat viszont kizárólag a gazdagabbak viselték, amelyek már önmagukban is meglehetősen masszívak voltak. Kövekkel azért is vértezték fel a pajzsokat, mert úgy gondolták, hogy a háborúkban szerencsét hoznak.

Milyen köveket alkalmaztak ekkoriban?

Elsősorban az ametiszt, a borostyán, a kvarckristály, a jádé, a korall, a rubin, a jáspis, a zafír, a smaragd, a gyöngy és a türkiz voltak a legfelkapottabb kincsek. A kövek alapján az emberek meg tudták állapítani, hogy ki mennyire vagyonos, ennek alapján adták meg a tiszteletet is.

A ma emberének érdemes elmélyednie ebben a ragyogó múltban, hogy jobban megértse a középkori kultúrát és a drágakövek történelmi jelentőségét.

A drágaköveknek napjainkban is jelentős a szerepe, vannak, akik csak otthonukban őrzik őket egy dobozban, de akadnak egyének, akik előszeretettel rakatják bele nyakláncukba vagy karkötőjükbe vagy eleve drágakővel ellátott dolgokat vásárolnak, legyen szó akár egy karóráról.

Minden jog fenntartva

Ékszerész